Az elsősegélynyújtás |
---|
|
Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei
Az elsősegélynyújtás
Elsősegélynyújtás a munkahelyen
Az elsősegélynyújtás alapjai
Interaktív feladat
Az elsősegélynyújtás lépései
Elsősegélynyújtás és elsősegély dobozok
Interaktív feladat
Elsősegélynyújtó helyiség
Az elsősegélynyújtás alapjai- Sérülések keresése (körülmények, betegvizsgálat)
Interaktív feladat
Az elsősegélynyújtás alapjai- Eszméletlenség és életjelek vizsgálata
Sérülések típusai-Zárt sérülések
Sérülések típusai-Nyílt sérülések
Interaktív feladat
Az elsősegélynyújtás alapjai- Segélyhívás
Az elsősegélynyújtás alapjai - Mentőhívás alapszabályai
Mentőládák tartalma
Teszt
Az elsősegélynyújtás |
---|
|
Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt az egészségügyi beavatkozást, amelyet akár egészségügyi szakember, akár laikus a végleges ellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek feltartóztatása, egyben a további egészségi állapotromlás és újabb vagy másodlagos károsodások elhárítása, illetve csökkentése végett.
Elsősegélynyújtás a munkahelyen |
---|
Előírások
A Munkavédelmi Törvény alapján a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.
Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.
Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.
Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni.
Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
Az elsősegélynyújtás alapjai |
---|
|
A betegség, sérülés esetén az első – és sokszor a rászoruló további sorsát alapjaiban meghatározó – szereplő az a laikus személy, aki jelen van az eseménynél, vagy elsőként észleli azt. Ennek értelmében fontos szerepet kap az elsősegélynyújtó, hiszen a felismerés, a minél hamarabbi és minél informatívabb segélyhívás, valamint a készségszintű beavatkozás az ő feladata. Emellett olyan további feladatok is várnak az elsősegélynyújtóra, mint például a megfelelő kommunikáció, valamint a beteg/sérült pszichés vezetése.
Az első három szint után következnek csak a hivatásos szaksegítők által elvégezhető feladatok, a mentés, a kórházba/gyógyintézetbe szállítás, valamint a végső egészségügyi intézményi ellátás.
Súlyos állapotú betegek/sérültek állapotát jelentősen befolyásolhatja, a megfelelő segélynyújtói beavatkozás. Az esetek döntő többségében akkor még szakember nincs a helyszínen.
Az elsősegélynyújtói tevékenység sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű gyakorlati ismerettel. Az így megszerzett ismeretek az élet minden területén használhatóak, hiszen az alapelvek, az alapvető beavatkozások és teendők függetlenek attól, hogy lakáson, vagy közterületen, közlekedésben, vagy munkahelyi körülmények között történt az egészségkárosodás. Természetesen vannak olyan területek, események, egészségkárosító tényezők, melyek kialakulása jellemzően egy-egy területre jellemző (pl. speciális munkahelyi anyagok okozta károsodások), és ezzel kapcsolatban további részletes ismeret is szükséges.
Az elsősegélynyújtás leegyszerűsítve tehát az alábbi részekből áll:
Az egyes lépéseket röviden az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:
Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése.
Riasztó tünetek:
Az elsősegélynyújtás lépései |
---|
|
Ezen esetekben a beteg minden bizonnyal segítségre szorul, szaksegítség riasztása szükséges és sokszor már az elsősegélynyújtónak is fontos teendői vannak.
A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), míg más esetekben a bajba jutott alaposabb kikérdezése vagy betegvizsgálat deríthet fényt az állapot súlyosságára. Első ránézésre nem feltétlenül állapítható meg az agyi érkatasztrófa tünetei, de a légzés hiánya sem. Előbbi esetben kikérdezés és betegvizsgálat, míg utóbbi esetben légzésvizsgálat szükséges.
Az elsősegélynyújtás első lépése ennél lényegesen összetettebb, az alábbi főbb mozzanatokból áll:
A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges mentőerők, valamint egyéb szervezet (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységei.
A mentőhívás elemei:
Tárgyi feltételek |
---|
Csoportosítás
Az elsősegély dobozokat három nagy csoportba oszthatjuk.
Az első nagy csoportba tartoznak az MSZ 13553 szabványban meghatározott:
Üzemi, munkahely elsősegély dobozok.
Ezek jelölése római számokkal történik: I, II, III, IV
A második csoportba tartoznak a közúti járművekre előírt
B típusú elsősegély doboz illetve
Harmadik csoportba a külön előírással nem rendelkező:Egyedi otthoni mentődobozok, vadász elsősegély dobozok vagy sportoláshoz használt elsősegély felszerelések tartoznak.
Az egyes elsősegély dobozok meghatározása
A szabvány a munkahelyeken használt elsősegély dobozokkal kapcsolatban az elsősegély felszerelés tartalmára és az elsősegély doboz méretére, anyagára, tulajdonságaira vonatkozóan is rendelkezik. Az elsősegély doboz típusát elsődlegesen a dolgozói létszám, másodlagosan - leginkább speciális esetekben - a munkahely balesetveszélyessége (pl. robbanásveszély vagy maró anyagok használata) határozza meg.
Ezek alapján:
101-200 fő között alkalmazott elsősegély dobozokat IV. római számmal jelöli a szabvány. 200 fő fölötti létszám esetén a szabványban megadott 4 különböző méret segítségével, egyszerű összeadással kell elérni a kívánt létszám lefedését.
Elsősegélynyújtó helyiség |
---|
A kijelölt helyiséget kötelező ellátni az „ELSŐSEGÉLY” feliratú táblával.
Elsősegélynyújtó helyiség
Jogszabály szerint legalább egy elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani a munkavégzés helyén ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
Az elsősegélynyújtás alapjai |
---|
Sérülések keresése (körülmények, betegvizsgálat)
A sérülések vizsgálatának célja a súlyos sérülések lehetőségének felmérése és szem előtt tartása.
Súlyos sérültként kezelje a bajbajutottat az alábbi baleseti mechanizmusoknál:
A beteg egyes panaszai is valószínűsíthetik a súlyos sérülés lehetőségét. Ilyen panasz lehet:
A súlyos sérülések egy része jól felismerhető, ezek közé tartozik:
Számos olyan eset fordulhat elő, amikor a baleseti mechanizmus és a beteg panaszai sem utalnak súlyos sérülésre. Olyan helyzet is előállhat, hogy a jól látható sérülés mellett egy további, akár súlyosabb trauma is bekövetkezett. Nehézségbe ütközik továbbá az eszméletlen beteg sérüléseinek megállapítása. Ezért célszerű minden sérültnél ún. tapintásos betegvizsgálatot végezni.
A tapintásos betegvizsgálat során vizsgáljuk a sérüléseket, a fájdalom meglétét, vagy hiányát, illetve a fő panaszokat.
Ha a sérült magánál van, tájékoztassuk a betegvizsgálatot minden egyes lépéseiről, lassan, óvatosan vizsgáljuk! Közben kérdezzük meg, hol érez fájdalmat, mely testtájai érzékenyebbek.
Eszméletlenség és életjelek vizsgálata |
---|
Egyes esetekben a beteggel történő kommunikáció nem lehetséges (pl. eszméletlen) vagy nem elegendő így az állapotfelméréshez további vizsgálat szükséges. A sérült, illetve a beteg vizsgálatának elsődleges szempontja annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e.
Amennyiben a bajbajutottal nem sikerült szóbeli kapcsolatot kialakítani, szólítsa meg hangosabban, ezzel egyidejűleg vállainál rázza meg. Ha így sem reakcióképes súlyos, életveszélyes állapot feltételezhető, kiáltson hangosan segítségért.
A 2015-ben megjelent újraélesztési protokoll a segítségért kiáltást elhagyja, légzésvizsgálatot követően javasolja a segélyhívást.
A reakcióra nem képes beteg - laikus elsősegélynyújtói szinten – halottnak vagy eszméletlennek tekintendő. A két állapot közötti különbség a légzésvizsgálattal állapítható meg.
A légzésvizsgálat során a bajbajutott légutait először szabaddá kell tenni. A segélynyújtó egyik tenyerét a beteg hajas fejbőrének határára teszi, másik kezével megfogja a bajbajutott állcsúcsát, majd fejét hátrahajtja. A 2016-os újraélesztési iránymutatás a légzésvizsgálatnál javasolja az áll előre (ki/meg) emelését is.
Fülével hajoljon közel a beteg légzőnyílásaihoz! A vizsgálatot 10 másodpercig végezzük, amennyiben ez idő alatt legalább 2 mellkas emelkedést észlelünk, akkor a betegnek van légzése, amennyiben ez elmarad, akkor a beteg nem lélegzik. A vizsgálatot azért nevezzük hármas érzékelésnek, mert a fej hátra hajtását követően fülünket a beteg orra elé helyezzük érezzük (1) és halljuk (2) a levegő áramlását, szemünkkel pedig figyeljük a mellkas mozgását (3). Érzem, látom, hallom.
Zárt sérülések |
---|
A sérüléseknek két nagy csoportját különböztetjük meg, a zárt és a nyílt sérüléseket. Előbbi esetben a kültakaró nem sérül meg, míg utóbbinál igen.
Zárt sérülések
A zárt sérülések az alábbi módon csoportosíthatók:
1. Rázkódás: az érintett szerv sejtjei átmeneti működési zavart szenvednek. Képalkotó eljárásokkal nem azonosítható, ennek ellenére olykor súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
Tünet: nincs jellemző tünete, általános rosszullét.
Ellátás: nyugalom biztosítása, szakvizsgálat, orvosi ellátás.
2. Zúzódás: kisebb-nagyobb erőbehatás következtében alakul ki.
Tünet: enyhébb esetben pontszerű bevérzések, súlyosabb esetben vérömleny (haematoma) jelentkezik. Belső szervek zúzódása komoly szövődménnyel járhat.
Ellátás: nyugalom biztosítása, szakvizsgálat, orvosi ellátás, végtagokon borogatás.
3. Rándulás: az ízületet ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye. A csontvégek részben vagy teljesen elhagyják ízületi helyüket, az erőbehatás végén azonban normál pozícióba kerülnek. Kísérheti ízületi szalag húzódása, részleges vagy teljes szakadása.
Tünet: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság.
Ellátás: nyugalom biztosítása, sérült végtagot szív fölé emelni, borogatás, rögzítés, szakvizsgálat, orvosi ellátás, fájdalomcsillapítás.
4. Ficam: az ízületet ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye. A csontvégek részben vagy teljesen elhagyják ízületi helyüket, az erőbehatás végén rendellenes pozícióban rögzülnek.
Tünet: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság, alakváltozás, működési kiesés.
Ellátás: nyugalom biztosítása, sérült végtagot szív fölé emelni, borogatás, rögzítés, szakvizsgálat, orvosi ellátás, fájdalomcsillapítás.
5. Zárt törés: a csontot ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye.
Tünet: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság, alakváltozás, működési kiesés.
Ellátás: nyugalom biztosítása, rögzítés, szakvizsgálat, orvosi ellátás, fájdalomcsillapítás.
Nyílt sérülések |
---|
Nyílt sérülések
A nyílt sérülések az alábbi módon csoportosíthatók:
1. Sebek: a bőrfelszínt ért hatások következményei. A kültakaró károsodása behatolási kaput biztosít a kórokozóknak, így minden nyílt sérülés alapos fertőtlenítést igényel.
A sebek az alábbi módon osztályozhatóak:
Mechanikai sebek: jellemzően vérzés kíséri őket.
Tünetek: kisebb-nagyobb vérzés, fájdalom.
Ellátás: vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, steril kötés, szükség esetén szak vizsgálat, orvosi ellátás.
Hő okozta sebzések: fagyás vagy égés.
Maróanyag okozta sérülések: valamilyen maró anyag okozta sebzés. Bővebben>>
Sugárzás okozta sebek: radioaktív, röntgen, UV stb.
Elektromosság okozta sebek
2. Nyílt törések: az eltört csontvég átszakítja a kültakarót.
3. Nyílt testüregi sérülések: a mellkas és/vagy a hasüreg kültakarón áthatoló sebzései.
Segélyhívás |
---|
A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. Azaz a segélyhívást meg kell előzze a tájékozódás, a sérültek számának és állapotának felmérése, valamint a helyszínnel, környezettel kapcsolatos információk begyűjtése.
A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges mentőerők, valamint egyéb szervezet (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységei.
Mikor hívjunk mentőt?
Laikus számára sok esetben nehéz eldönteni, mely esetekben indokolt a mentőhívás. Egyes tünetek olykor riasztóak lehetnek a laikus számára, miközben hátterükben csupán könnyebb, kisebb egészségkérosodás áll.
Biztosan indokolt a mentőhívás az alábbi esetekben:
Feltehetően nem indokolt a mentőhívás:
Mentőhívás alapszabályai |
---|
Az esetleges visszahívhatóság, pontosítás miatt. Olyan számot adjunk meg, amin valójában elérhetőek vagyunk!
Mi történt? Önmagában információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan. (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét)
Hol történt? A lehető legpontosabban meghatározva. Nagy fontosságú nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén. (pl.: üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.) Ez esetben célszerű egy könnyen és egyértelműen megtalálható pont egyeztetése, valamint a mentőegységet a megbeszélt helyen várni és felvezetni, felmérni a járművel lehetséges megközelítés mértékét.
Hány sérült van? Jelentőséggel akkor bír, ha egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több, vagy sok sérült várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell a több, vagy sok sérült lehetőségét.
Egy beteg esetén lehetőség van a bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több információval rendelkezik róla a bejelentő. Több sérült esetén legalább az életveszélyes, súlyos, könnyű behatárolás megbecsülése kívánatos. A sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója a helyszínre irányított mentőerő mértékének.
Külső veszély, nehéz megközelítés, vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl. tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzen.
Továbbá...
Figyeljünk arra is, hogy beszédünk legyen artikulált és a körülményekhez képest nyugodt. Minél pontosabb és érthetőbb információt kap a diszpécser, annál biztosabb, hogy a legrövidebb úton az a segítség és olyan típusú eset kocsi érkezik, amelyikre a sérültnek, betegnek szüksége van. Ne feledjük, a diagnózis felállítása, vagy annak megállapítása, hogy mekkora a baj, az nem a hívó felelőssége. Mellőzük a találgatást, hagyatkozunk a tényekre és arra, amit látunk, hallunk.
Mentőládák tartalma |
---|
MSZ 13553 szabvány A munkahelyi elsősegély-felszerelés tekintetében iránymutató rendelkezés. A Magyar Szabványügyi Testület által 1980-ban, majd 1981-ben kiadott szabvány 1989. június 26-i jóváhagyású, frissített kiadása. A szabványt 2015.04.01. hatállyal visszavonták. |
"I" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (30 főig)
- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 1 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 2 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 3 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 1 db
- Kéztisztító lap: 4 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 1 db
- Fóliakesztyű: 4 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 2 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db
"II" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (31-50 főig)
- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 2 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 4 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 4 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 1 db
- Kéztisztító lap: 4 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 2 db
- Fóliakesztyű: 8 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db
"III" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (51-100 főig)
- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 4 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 4 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 m): 5 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 15 x 5 m): 5 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 5 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 3 db
- Kéztisztító lap: 6 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 4 db
- Fóliakesztyű: 10 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 8 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (60 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db
"IV" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (101-200 főig)
- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 6 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 6 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 m): 10 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 15 x 5 m): 10 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 6 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 5 db
- Kéztisztító lap: 10 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 4 db
- Fóliakesztyű: 15 pár
- Ragtapasz (5 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 8 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (60 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db