Munkahelyi elsősegélynyújtás előírásai
Ez a lecke akkor tekinthető teljesítettnek, ha minden diát megtekintünk és a leckében eltöltjük az előírt időt, amit a kis óra ikonnal nyomon is követhetünk.

Az elsősegélynyújtás

 

 

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt az egészségügyi beavatkozást, amelyet akár egészségügyi szakember, akár laikus a végleges ellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen következményeinek feltartóztatása, egyben a további egészségi állapotromlás és újabb vagy másodlagos károsodások elhárítása, illetve csökkentése végett.

loading

Elsősegélynyújtás a munkahelyen

 

 

Előírások

A Munkavédelmi Törvény alapján a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

 

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.

 

loading
loading

Az elsősegélynyújtás alapjai

 

 

A betegség, sérülés esetén az első – és sokszor a rászoruló további sorsát alapjaiban meghatározó – szereplő az a laikus személy, aki jelen van az eseménynél, vagy elsőként észleli azt. Ennek értelmében fontos szerepet kap az elsősegélynyújtó, hiszen a felismerés, a minél hamarabbi és minél informatívabb segélyhívás, valamint a készségszintű beavatkozás az ő feladata.  Emellett olyan további feladatok is várnak az elsősegélynyújtóra, mint például a megfelelő kommunikáció, valamint a beteg/sérült pszichés vezetése.

Az első három szint után következnek csak a hivatásos szaksegítők által elvégezhető feladatok, a mentés, a kórházba/gyógyintézetbe szállítás, valamint a végső egészségügyi intézményi ellátás.

Súlyos állapotú betegek/sérültek állapotát jelentősen befolyásolhatja, a megfelelő segélynyújtói beavatkozás. Az esetek döntő többségében akkor még szakember nincs a helyszínen.

loading
loading

Az egyes lépéseket röviden az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

  1. Felismerés

Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése.

Riasztó tünetek:

Az elsősegélynyújtás lépései

 

 

  • Eszméletlenség/tudatzavar
  • Gyér/szapora/szabálytalan légzés
  • Légzés és/vagy keringés hiánya
  • Nagyfokú sápadtság
  • Bő vérzés
  • Jelentős sérülés (égés, deformitás)
  • Nagy fájdalom
  • Görcsroham
  • Terjedő bénulás
  • Rendellenes testtartás
loading
loading

Tárgyi feltételek

 

 

Csoportosítás

Az elsősegély dobozokat három nagy csoportba oszthatjuk.

Az első nagy csoportba tartoznak az MSZ 13553 szabványban meghatározott:

Üzemi, munkahely elsősegély dobozok.

Ezek jelölése római számokkal történik: I, II, III, IV

A második csoportba tartoznak a közúti járművekre előírt 

A típusú elsősegély doboz

B típusú elsősegély doboz illetve 

C típusú elsősegély dobozok.

Harmadik csoportba a külön előírással nem rendelkező:Egyedi otthoni mentődobozok, vadász elsősegély dobozok vagy sportoláshoz használt elsősegély felszerelések tartoznak.

loading
loading

Elsősegélynyújtó helyiség

 

 

Elsősegélynyújtó helyiség

Jogszabály szerint legalább egy elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani a munkavégzés helyén ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.

A kijelölt helyiséget kötelező ellátni az „ELSŐSEGÉLY” feliratú táblával.

loading

Az elsősegélynyújtás alapjai

 

 

Sérülések keresése (körülmények, betegvizsgálat)

A sérülések vizsgálatának célja a súlyos sérülések lehetőségének felmérése és szem előtt tartása.

  • Súlyos sérülésre utalhat:
  • A baleseti mechanizmus
  • A beteg panaszai
  • A tapintásos betegvizsgálat

Súlyos sérültként kezelje a bajbajutottat az alábbi baleseti mechanizmusoknál:

 

  • magasból esett (2 méternél magasabbról),
  • elgázolták,
  • bukósisakot viselt és nagy erővel ütközött,
  • nagy sebességgel gépkocsibalesetet szenvedett,
  • járműből kizuhant,
  • teste vagy végtagja(i) láthatóan rendellenesen áll(nak),
  • fejét nagyobb ütés érte,
  • nehéz tárgy esett rá,
  • nagy távolságra zuhant,
  • kiálló tárgyra esett,
  • nyílt hasi sérülést szenvedett.
loading

Eszméletlenség és életjelek vizsgálata

 

 

Egyes esetekben a beteggel történő kommunikáció nem lehetséges (pl. eszméletlen) vagy nem elegendő így az állapotfelméréshez további vizsgálat szükséges. A sérült, illetve a beteg vizsgálatának elsődleges szempontja annak megállapítása, hogy életveszély fennáll-e.

Amennyiben a bajbajutottal nem sikerült szóbeli kapcsolatot kialakítani, szólítsa meg hangosabban, ezzel egyidejűleg vállainál rázza meg. Ha így sem reakcióképes súlyos, életveszélyes állapot feltételezhető, kiáltson hangosan segítségért.

  1. Hangosan szólítsa meg, ezzel egy időben vállainál rázza meg!
  2. Amennyiben nem reagált kiáltson segítségért!
loading
loading

Zárt sérülések

 

 

A sérüléseknek két nagy csoportját különböztetjük meg, a zárt és a nyílt sérüléseket. Előbbi esetben a kültakaró nem sérül meg, míg utóbbinál igen.

Zárt sérülések
A zárt sérülések az alábbi módon csoportosíthatók:
1. Rázkódás: az érintett szerv sejtjei átmeneti működési zavart szenvednek. Képalkotó eljárásokkal nem azonosítható, ennek ellenére olykor súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
Tünet: nincs jellemző tünete, általános rosszullét.
Ellátás: nyugalom biztosítása, szakvizsgálat, orvosi ellátás.
2. Zúzódás: kisebb-nagyobb erőbehatás következtében alakul ki.
Tünet: enyhébb esetben pontszerű bevérzések, súlyosabb esetben vérömleny (haematoma) jelentkezik. Belső szervek zúzódása komoly szövődménnyel járhat.
Ellátás: nyugalom biztosítása, szakvizsgálat, orvosi ellátás, végtagokon borogatás.

loading
loading

Nyílt sérülések

 

 

Nyílt sérülések
A nyílt sérülések az alábbi módon csoportosíthatók:
1. Sebek: a bőrfelszínt ért hatások következményei. A kültakaró károsodása behatolási kaput biztosít a kórokozóknak, így minden nyílt sérülés alapos fertőtlenítést igényel.

A sebek az alábbi módon osztályozhatóak:
           Mechanikai sebek: jellemzően vérzés kíséri őket.
                       Tünetek: kisebb-nagyobb vérzés, fájdalom.
                       Ellátás: vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, steril kötés, szükség esetén szak                         vizsgálat, orvosi ellátás.
           Hő okozta sebzések: fagyás vagy égés.
           Maróanyag okozta sérülések: valamilyen maró anyag okozta sebzés. Bővebben>>
           Sugárzás okozta sebek: radioaktív, röntgen, UV stb.

            Elektromosság okozta sebek
2. Nyílt törések: az eltört csontvég átszakítja a kültakarót.
3. Nyílt testüregi sérülések: a mellkas és/vagy a hasüreg kültakarón áthatoló sebzései.

Segélyhívás
 

 

A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. Azaz a segélyhívást meg kell előzze a tájékozódás, a sérültek számának és állapotának felmérése, valamint a helyszínnel, környezettel kapcsolatos információk begyűjtése.

A megfelelő segélyhívás alapján kerülnek riasztásra az adott feladat ellátásához szükséges mentőerők, valamint egyéb szervezet (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységei.

Mikor hívjunk mentőt?

Laikus számára sok esetben nehéz eldönteni, mely esetekben indokolt a mentőhívás. Egyes tünetek olykor riasztóak lehetnek a laikus számára, miközben hátterükben csupán könnyebb, kisebb egészségkérosodás áll. 

loading
loading

Mentőhívás alapszabályai

 

 

  1. A bejelentő neve, telefonszáma

Az esetleges visszahívhatóság, pontosítás miatt. Olyan számot adjunk meg, amin valójában elérhetőek vagyunk!

  1. Az esemény jellege

Mi történt? Önmagában információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan. (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét)

  1. Az esemény helyszíne

Hol történt? A lehető legpontosabban meghatározva. Nagy fontosságú nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén. (pl.: üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.) Ez esetben célszerű egy könnyen és egyértelműen megtalálható pont egyeztetése, valamint a mentőegységet a megbeszélt helyen várni és felvezetni, felmérni a járművel lehetséges megközelítés mértékét.

loading

Mentőládák tartalma

MSZ 13553 szabvány

A munkahelyi elsősegély-felszerelés tekintetében iránymutató rendelkezés. A Magyar Szabványügyi Testület által 1980-ban, majd 1981-ben kiadott szabvány 1989. június 26-i jóváhagyású, frissített kiadása. A szabványt 2015.04.01. hatállyal visszavonták.

 

loading
loading